Nálam a lekvár egyszerűen készül. Amolyan old school stílusban. :) Gyümölcs, cukor és esetenként valamilyen plusz ízesítő. Nem használok zselésítő anyagokat (van abban a gyümölcsben éppen elég pektin) és nem szoktam a héját sem eltávolítani (ha szép akkor miért ne maradna). Ja és a főzés végén összeturmixolni sem szoktam, jó az amikor egy-egy gyümölcsdarabra ráharapok. :)
Így készült
1 kg gyümölcshöz 20-25 dkg cukor szokott kerülni, attól függően, hogy épp mennyire édes a barack, de persze még ezt a mennyiséget is lehet csökkenteni kinek-kinek szájíze szerint. A feldarabolt gyümölcsöket a cukorral minimum egy éjszakát szoktam állni hagyni, aztán másnap közepes lángon elkezdem főzni. Főzés közben időről-időre rápillantok, megkeverem és a képződött habot, valamint a felesleges levet lemerem. Ez a habos lé aztán megy egy üvegbe, majd a hűtőbe, és a következő hetekben ebből szuper szörpöket iszogatunk. :)
Miután elkészült, belekanalazom a sterilizált üvegekbe, amiket meleg vízbe állítok, nehogy szétdurranjanak a forró lekvártól. A megtelt üvegre gyorsan rácsavarom a tetőt, fejre állítom és mehet a száraz dunsztba. Ez nálam úgy néz ki, hogy fogom a ruhás kosarat, amit egy takaróval/pléddel kibélelek és ebben pihennek a lekvárok 1-2 napig, amíg teljesen kihűlnek.
Vaníliás barack lekvár
Az alaprecept és a menet ugyanaz, mint az előbbinél, csak itt plusz 1 vaníliarúd kikapart magja is belekerül a lekvárunkba. Amikor lecukrozzuk a barackokat, belekeverjük a vaníliamagokat és beledobjuk a rudat is, amit aztán majd a főzés végeztével kiveszünk.
Levendulás barack lekvár
Ebben az esetben 1 teáskanál szárított levendula vagy 1-2 friss levendula ágat keverünk a cukrozott gyümölcshöz.
Még nem érkezett hozzászólás